Cseresznye

Téli álmodból szökött, káprázatom
fehér menyasszonya, a havazást
virággá bűvölöd, utánad köd,
előtted én vagyok, cseresznyefa,
a havazást virággá bűvölöd,
még fázol, de már nem fázunk soha,
már nem fázom, de kérdem az időt,
valóság-e ki álom volt előbb?
a hihetetlent elhihetem-e?
hiszen akár a zene mosolya.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]