Cseresznye
Téli álmodból szökött, káprázatom |
fehér menyasszonya, a havazást |
virággá bűvölöd, utánad köd, |
előtted én vagyok, cseresznyefa, |
a havazást virággá bűvölöd, |
még fázol, de már nem fázunk soha, |
már nem fázom, de kérdem az időt, |
valóság-e ki álom volt előbb? |
a hihetetlent elhihetem-e? |
hiszen akár a zene mosolya. |
|
|