Munkanap
| Kezdem múltam mindennapjait, jövőmet, |
| a mintha-senkineksem-kellene munkát, |
| varjú-, veréb-, galamb-, rigó-bizonyossággal, |
| mégis kitéve magvaknak, bogyóknak, kukacoknak, |
| készülő fegyvereknek, borotválkozás közben |
| jutott eszembe, mikor egy halott arcról |
| képzeltem nyesni a habos borostát, |
| már mindenki munkájába ért, én meg |
| erkélyről bámuldoztam cigarettázva, |
| eszembe jutott az írás régi hatalma, |
| mostani harmadosztálya, ahol nincs |
| helyjegy, ha nyárfád zöld trónusán |
| hiszed magadat, hülye vagy! |
| csak boltba járok, nem megyek szakmám |
| futópályáira, alig használom a lábam, |
| könyvek, toll, papiros, még zsibbaszt |
| friss írásom, akár a közösülés, aztán |
| elfordulok, nincs étvágyam a szóra, |
| fekszem az ágyon, ebéd után, kívánom |
| bárcsak dinnyét termesztenék, piacoznék, |
| eszembe jut a szőlőműves derűje, |
| nem ez a rossz bor, fejfájdító a |
| délutáni alvás, gyakorlatlan járással |
| megyek újságért, de inkább traccsolok |
| a girhes sárga kutya gazdájával |
| ebeledelről, mely a zsidó szeretetotthon |
| finom főztje, kocsmába nem kukkantok |
| mostanában, megismertem már Zugló |
| szegény házmestereit, kórházi |
| szolgáit, bolondjait, iszákosait, |
| gőgös nemtudom-kicsodáit, nyugalmazott |
| alezredesét, őrnagyait, nem ülök melléjük, |
| ha ők legelégedettebbek a földön, |
| inkább ülök a fogyó Hold alatt, |
| szeretem hallgatni az őszikéket. |
|
|