Süvöltők
Világ legkisebb süvöltözése udvari |
fámról ebben a megtelepedett télben, |
van ok pirinyó csodálkozásra, |
megjöttek a süvöltők, letelepedtek |
csütörtök délutánra, de mintha csak |
ez az akácfa lenne jó, a többi |
a süvöltők mára honfoglalók, |
otthonosabbak nálam e hazában, |
úgy csőrözik az ágat, mintha |
szétvernék a fát, idehallik a magvak |
roszogása, olyan öntudat süvölt |
e madárból, még a bögye is lángol, |
s hogy magát föl ne gyújtsa, |
szürke szárnyait jól magára húzza, |
csak az isten nem csodálkozik rajtunk, |
egynapos ittlét, hatvan, ezer év? |
|
|