Zöld szoba

Ma délután az erdő megtalált, ajtón, ablakon zörgettek a fák, elől a redves, kehes, hasadt fűzfa újzöldnek mutatta be magát, akár egy zöldre festett elefánt, akiről még habokban hull a festék, ormánya, füle csupa rücskös vénség, mégis újzölden mutogatta magát, a többiről nincs is mit mondanom, erdő volt, fű, fa, virág és bokor, meg egy boglárka gomblyukamba tűzve, én délutáni sárga csillagom, meg egy ökörszem elpityeredőben, s én csörtettem ebben a zöld erdőben a kicserélt berendezés között, míg a sötétség kipakolta tőlem.