Halljuk! miket mond a lekötött kalóz
Királyi ordré, készül a bableves, |
fől finom szaggal, gőzölög és pöfög, |
királyi konyha-szagait magának, |
|
a konyha füstös, a világ árvalány, |
árvalányhajjal lobogunk messzire, |
talán a Ság-hegy megmutatja |
mi az a szél ami rajta átjár. |
|
Indul már Boreás, boltozatán a könny |
gyémánt lesz, sohasem található, |
furják csak robbogassák, de a gyémánt |
lehunyt szemét nem nyitja föl senki, |
|
csak az Uristen, érte fohászkodunk |
leplesen rejtjük álmaink lényegét, |
akár a hab az ibolyát emészti. |
|
|
|