A böjti szél fekete lovával

Elszabadult csődör, fekete ügetése a réten át, a szél, párás orrlyuka zengése, monya döngése, fűszaggató patazaja, elszakadt kötele sipolása – szél, el az üres jászlaktól, zabtalan zugából a halálnak, fölsértett csánkkal vadvizet letaposni, bibicet fújni a fellegekre – szél, világ utolsó lova, elveszett lovasa vére ibolya, veleje tavalyi tölgyfalevél, eléje állok, mint aki kantárt vetne fejére, mondja a nyúl, ne csináld, eléje áll a bárány, oda szüli a koca is malacát, átömlik rajtunk démoni éje – szél, csontunkba csont nem akad, csak a sejtek szerkezete roppan meg sodra alatt, te, aki megnyergelted, te tudod megnyergelni ma is, kiválogatod magad, hol külön áll lábszárcsont-borda-könyök, te is elszabadulsz, repülsz a réten át a böjti szél fekete lovát a feltámadás istállójába kötöd.