Holdfogyatkozás
| Harmat csöpörög, felakasztva |
| nappalom, csípős a holdvilág, |
| szél viszi el egy kanca könnyében |
| meghaltak-e, vagy meggazdagodtak? |
| forog vízszintes biciklikerék, |
|
| két hold fogyatkozik éjfelén, |
| örök életbe akartam látni, |
| amely csonkjáig sosem ég. |
|
| Repül hajnalom fekete keresztje, |
| cseresznyepír, hársfavirág egyensúlyában |
| hajszálamat kifújja árnyából a szél, |
| mint a vacakot elejti ott, |
| ahol majd kivirágzok örök világosságra, |
| s az elfelejtett bagolysuhogásban |
| nem szarvaz föl se hold, se csillag, |
| nem hordok aktatáskát, orrom sem viszket, |
| egy kifáradt labda tövében, |
| ölelem én is akit kirajzolok az égből. |
|
|
|