Búcsú az ifjúságtól
| Sugarat és családot átkoztál körülöttem, |
| öltél és vakítottál, széttörtél jegygyürüt, |
| ajtót nyitottál rám, és minden idegennel |
| kifosztattál, hogy ágyam is kihűlt, |
| éheztettél, s mint barmot nyers virággal |
| etettél, számra zúzott liliom keseredett, |
| míg sárga epét okádtam, hátulról leütöttél, |
| befröcskölted fehér ingemet vérrel, |
| fölgyujtottad gyulékony napjaimat, |
| menekülésig kinoztál, akaratod dühében |
| veszélyesen megszelídültem, téli vadak |
| száraz sírását gyakoroltattad velem, |
| mocskos kézbe erőltetted kezemet, |
| jeltelen földbe ástad emlékeimet, |
| jelenemet is emlékké kuszáltad, |
| lábakhoz görbítettél, amikor |
| tornyokhoz kellett volna egyenesednem, |
| boldogan búcsuztatlak, ifjuságom. |
|
|