Védjük magunkat
| Vállak között zúzolódik szerelmem: |
| egyszer a villamos elviszi örökre, |
| hajnalra, trombitaragyogásból |
| kihullok belőle összetörve, |
| alvatlan, torzonborz fejemet |
| lehorgasztom, elveszítem miatta, |
| a horkolások omlásán kívül, |
| arcom levélhullás simogatja, |
| őszi virradat, utcák, megüresedek, |
| megtelek az ő forgatagával, |
| gyűlölöm félszárnyú ágyamat, |
| deres fatörzsnek vetem a hátam, |
| áthűlök, kifényesedik lélegzetem, |
| mint a fejfájás elmém hasogatja |
| ez a kiszolgáltatott szerelem, |
| leejtett pohárral törik össze, |
| segítségért nem kiabálhatok, |
| késsel kicsorbul, rádióval sivít, |
| csapok hideg vizével elcsorog, |
| mire oltalmas fedele megépül, |
| deres fatörzsnek vetem hátamat, |
| elhull gyerekkéz-forma levéllel, |
| bőrrel megkékül, szívvel megszakad. |
|
|