Reggeltől estig

Ébredek csikónyerítésre, szobámba tipeg a jérce, piros bot a napfény, gyenge még ütése. Aratók vágják a rendet, csak a sárgarigó kerreg, lassan kimelegszik az is, lányok a víztől megesnek. Barna bölcsők, kalászok ütődnek a lábhoz, tüskés szájak fényes kalácshoz. Reggeltől estig kaszáltam, derékig aranyban álltam, harmatra, verejtékre nőtt az én árnyam, szakállam.